Egyerintö
A Sélyoni kocsinŕbôl mentck ki a térre. Nagy Opta puha, szürke kalapban, zscbrc dugott k~ézzel, felsôtestét himbŕ1va. Olyan unott, kôzônyas arccal (igazi rolôpofa!), mint akinck scitelme sincs, hogy mčg5tte jün az ôccse. Az alacsony, széles vŕllů kis Opra egy dugôt rŕgcsŕlt. Akŕrhova ült bc: kocsmŕb,a, vendéglâbe, kŕvéhŕzba, mindig ,szerzett" egy dugôt. A nagy kôrben, a csůszda môgôtt mcgŕlttak. - Mcghůzzuk a pâlyit - mondta -a nagy Opra. Kis Opra a bŕtyja karjŕba dôlt, aki négysz5g alakban karülvonszolta. Kis Opra ~sarka nyomin kialak-ult a pŕlya. Aztŕn -niegliůztŕk ~a f élvoiialat. Nagy Opra rongyLabdŕt szedett elŕ a zsebébôl. - Szeretném, ha nem csalnŕl. - Nem szokŕsom - kis Opra vigyorgott, čs dugôt kë)pôtt. Fülŕlltak. Nagy Opra kczdte a jŕtékot, az egyér;lntôt. Az ëccse egybôl visszarůgja a labdŕt a jobb sarok felé. Nagy Opra ott volt. A bal sarokba kapta a labdŕt. Onnan is visszavŕgta. Olykor egy félmozdulattal igazitott valamit a kalapjŕn. Az üccsc hol këzelebb iôtt, hol eltŕvolodott. Egyik lŕbrôl a mâsîkra szŕllt a labda, mintha még csak egyszer érintet- c ték volna. Akkor a nagy Opra cipôie orrŕrôl elcsůszott - ki, a pŕlya szélére. - Egy-null - mondta az ôccse. Nagy Opra nem szôlt seminit, bchozta wa labdŕt, čs tovŕbb j~ŕtszottak.
168Ar-nyék esett a pŕlyŕra. De maga a sovŕny, gyürbtt arcű îiů se volt tôbb, mint az ŕtnyék. jobbra-balra ingatta a fciét, ahogy szilit a labda. - Az embernek megfŕjdul a feie, ahogy néz benneteket mondta egész vŕratlanul. - Nem kell hogy nézz bennünket, Patkŕny. Ncm Iclictett tud-ni, ki szôlt. A két Opra arca mozdulatlan voit. Egyŕltalŕn észre sem. vették Patkŕnyt. Az ott ŕlit a pilya szélén, h-allgatott egy darabig, aztŕii megint megszôlalt: - Azért ez unalmas Ichet. Nagy Opra hanyagul, elegŕnsan a jobb sarokba pëcciiitette a labdŕt, az i5ccse késôn futott ra. - Egy-egy. - Mindcnnap ezt csinŕliŕtok? - kérdezte Patkŕny. Nem felelt senki, de ô nem is vŕrt feIGIctet. Kis idâ můlva ůjra kezdte. - Perszc, ha valami jobb akadna ... olyan, ami nektek valô ... A labda egyik sarokbôl a mŕsikba vŕ,<,,ôdott, lŕbrôl lŕbra, fbldct som ért. J~s mintha mŕr nagyon, de nagyon régen jŕtsmnŕtiak itt a téren, a csůszda mellett. Patkŕny leguggolt, a kavicsos f âldct morzsolgatta. - Azt mondjŕk, a Kŕvést jôl eli-ntéztétek ... megjegyzem, undok alak volt.- Nagy Opra oldalrôl az arcŕba růgta a labdŕt. Mit akarsz ezzel? Ki beszélt neked a Kŕvésrôl? Mind a ketten ott volt-ak a Patkŕny mellett. Fôlŕ1fitottŕk> mint valami zsŕkot. - Mindenki tudia, a Kŕvésra sokan haragudtak. - Nekünk mcg semini bajunk nem volt vele. Patkŕny arca a két Opra kôzi~tt egészen âsszczsugorodott. . 169 Egyébként nem lŕtszott ijedttick, mi-nt aliogy az -sein lepte me,-, amikor clôbb az -arcŕba růgtŕk a labdŕt. - tn esak azt moadtain, unalinas Ichet -mindig egyérintôt jitszani. - Mi k~5zôd hozzŕ? - Tudsz jobbat? - Talin. - Patkŕny kicsůszott a két Opra k~5zül, hŕtrébb lépett a cs~iszda felé. - Talân tudo-k valawit. Kis Opra f5liievetett. - Te tudsz val-amit ... Te?! Nagy Opra belerügott a labliba. - Nincs itt ruŕr semini ü2let! Mert mondjuk, kirŕmolok cg~ kirakatot, vagy - A Kivésra gondolsz? - Mindegy, hogy kirc vagy mire gondolok! Az ember alig tud liozzŕjutni ç ypŕr pengôllii2;. ~s egyŕltalŕn, kinck van ma .9 C pénze? Patkŕny fôlhůzôdzkodott a csůszda vasrůdjŕn. Ůgy lôgott a lŕba, mint cgy rongybabŕnak. - A Prima Pofânak mindig van pénze. Ki kap ~an-iiyi külfôldi holmit, mint a Prima Pofa? - Azt mondjŕk, svéd. - Csak a felesége, de ez i-nost nern fontos. - Patkŕny lehuppant a fôldre. - Az ôreg Steiner bŕcsi :inŕr legalŕbb ëtszôr rontotta el a Prima Pofa üzIctét. - A mosodŕs? - A mosodŕs. Nagy Opra levette a kalapiŕt, forgatta, forgatta a kezén. Můltkor sirt, hogy neni megy a inosodŕja ... - Mintha abbŕI 61iie! - Tete va-n külfôidi dolgokkal, kŕvé, toa, ruha - Azért van ott belfôldi holmi is. Ôsszciievettek. Aztŕn nicgint a Patkŕny beszélt. 170 1 «7n - A Prima Pofa ricin szercti, ha belckôpnek a dolgŕba. Az breg Steiner batŕrozottan kellemetlen. Nagy Opra megfogta a Patkŕnyt, iiiiii-tlia fôl akariiŕ akasztani a růdra. - Hozzŕnk küldôtt a Prima Pofa? - Én ajŕnlottalak bennetcket. Tudjitok, bogy hallgat rŕm. - Sfirgôs? - Holnap ugyanitt megmondom. CI - És ami a dolog mŕsik részét illeti ... - A Prima Pola ricin sainŕ1ja a pénzt. n-s az ôreg Steiner hatŕrozottan kellemetlen. - Azért nchéz ügy . . . - Nagy Oprŕ a kalapjŕt tologatta. - Sokan isiiierik az ôreget, sokan jŕrnak a mosodŕba. - És ez c k~riiyék büdë)s - niondta az éccse. - Nagyon figyclik. - Ezt Prima Pofa is tudja. - Hot kapjuk a pénzt? - Holnap azt is megmondoiii. Patkŕny ezzel indult is, ůgy mena kôzben visszaszôlt: - Igaz is, hogy van az bregetek? A tata? - Megint megdagadt a lŕba, fürdô kéne neki. - Valami jŕ fürdôhcly ... cgy-két hét ... Nem is rossz! Patkŕny felnevetett, aztin elporzott a Rŕkôczi ůt felé. Kis Opra a bŕtyiŕra nézett. - Téiiyleg elk-üldhetnénk egy fürdôhelyre a papŕt. - Igy sosc iôn lielyrel - Nagy Opra elfoglalta a helyét a pŕlyŕn. - Ho . gy is ŕllunk? - Egy-etu. Sôtétedett mŕr. Nagy Opra zscbre vŕgta a labdŕt, és clindultak a térrôl a SzIlŕgyi utca felé. Szemkôzt kislŕnyok jéttek ki a napkôzibôl, vŕszontiskŕval a nyakukban. Kis Opra utŕnuk tiézett. 171 1 *7 1 - Nekünk mindig azt kellett énekelai, hogy ,Hosszů lŕbű gôlyabŕcsi, mit akarsz ma vacso~ŕzni?" Kis Opra megŕllt, Ůgy folytatta. - Allva énekeltiink ' aztŕn amikor odaértünk, hogy _Békacombot ŕm, jŕ falatot, hŕnil" - egyszerre leguggoltunk. 0 Erre a bŕtyja is emlékezett. ... és aki nem guggolt le mindjŕrt, azt elkapta a gôlya. C t,ii sose guggoltain le, akkor a Margit néni mcgfogta a nya- C kamat. - Ja! De engem az ôreg Bruck tanitott ... Ôsszenevettek. - A Margit néni - mond-ta a nagy Opra - kék- ruh-ŕban jŕrt, és annyi mesét tudott, de mir egyre sera emléksz--m. - Az ôreg Bruck dilis volt, mindig az ember fejére ütôtt a pŕlcŕval. - Mů1tkor a Bezerédy utcai iskolŕbôt hallottam: jiosszů libů gô.lyabŕcsi . . ." Nyitva volt az a~blak, és a gyerekek odabent énekeltek.
Hosszii lŕbű gôlyabdcsi mit akar ma vacsordzni? ...- důdoltŕk, ahogy mentek tovŕbb a kis utcŕn. Egy üzlet elôtt megŕlltak. Kopott orrů biciklista volt a cégtŕblŕn, hŕtŕn dagadŕsig tômôtt kosŕr. 175lôtte nagy betůkkel: ,,Steiner gyorsan és pontosan szŕ1litl" A fiůk a biciklistŕt bŕmultŕk. - Azt mondjŕk, mir a moziban is hirdet - bélintott a nagy Opra. - A Pŕtriŕban mcg az Eldorŕdôban. - És a kis Opra gép- hangon, mint a moziban: - Mosŕs? Steinernéll Tisztitŕs? Steinernél! Ma mŕr minden művelt ember tudja, hogy Steiner C
172
1Lŕszlŕ mosodŕjŕnak nincs pŕrja! Szilŕgyi utca hét, szemben az iskolŕvall ... Pang! Odabent egy alacsony, kopasz emberke hajlongott egy ha- C talmas, balkonkeblü nô clôtt. A nô feje bc volt kâtvc, kabŕtja alé.1 kilôgott a pongyola. Litszott, csak ůgy lefutott -az utcŕra. Steiner az ajtôig kzisérte. A nô egy pillanatra megŕlIt az utcari. Aliogy rncglŕtta a fiůkat, széles, meglepett mosolyba hůzôdott az arca. Rŕnevetett a kis Oprŕra, aztin sarkon fordult, és elment. Nagy Opra utŕnanézett. - Lellet benne egy kris nyomŕs. - Na miért' , Külônben talŕn engem meg se nézhet? - Kis Opra egy pillanatig elgondolkozott. - Errôl jut eszembe, el kéne nézni a M-ancilioz ... tudod, a palacsintasütôlii5z. - Aki niindig ott a kirakatban dobŕlja a palacsintŕkat? Kis Opra felnevetett. - Micsoda mozdulatok! Sose tudnâm megtanulni . . . - Tenyerét hosszan elôrenyůjtotta, mint a palacsintasütôt, kiforditotta, és feldobta a lŕthatatlan palacsintŕt. - Azéta potyŕn eszel palacsintŕt - mondta -a bŕtyja. - Szô sincs réla, csak ha nincs pénzem. Steiner kilépett az üzleůbôl a rolôliůzŕval. Olyan voit, mint egy lecsůszott, lezüllôtt tengeri isten a sziguiiy.ival. A fiůknak csak annyit mondott: - Igazŕn ôrülnék-, bia nern kezdenétek ki ml:qden nôvel az üzletemben. 1 Mire a kis Opra: - Elôszër is, ez az üzlet elôtt volt, mŕsodszor is, ô kezdett ki velünk. - De. még sokkal jobban brülnék, ha az udvar felôl jônné-
tek.Miért, most nera hoztunk semini olyat ... - Akkor mit akartok?
1173 - Egy kis bariti beszélgetést. Vagy magŕval inŕr nem is Icliet beszélgettii, De nagyra van! - Bůjiatok bc! A két fiů bent volt a inosodŕban, môgôttük dôrôgvc lecsapôdott -a redôny. Aztŕn mir Steiner is ott illt niellettük a szigonyŕval. - Ti nern szoktatok csak ,ůgy" jënni. Kis Opra elvigyorodott. - Lŕtoin, bŕiitia, hogy a můbtkor kevesebbct adott azért a karôrŕért. - Talŕn még fizet rŕ valamit? Steiner a sarokba illitotta a szigonyŕt, bement a pult miigé. - Tisz.tŕra elment az eszetek! Môgijtte a polcokon ôsszek5t5zi~tt, puffadt batyuk. Gallé-
tam . . .rok egy csomôban. Nagy Opta fâlemelt egy kë)tcgct~ - Ki liord még kernéiiygallért? - Aztin hirtelen: - Azért a Grosz Ferinek mindig tëbbet ad. Steiner kijôtt a pultbôl. - Ide figyelj! Mit hoz a Grosz Feri, és mit lioz-tok ti? - Igaz! Můltkor is elhozott egy ékszerboltot. - Fényes nappal rimolta k-i - mondta az ë)ccse. - Megielent feliér kë)penyben, tollseprôvel, mint aki -a kirakatot rendezi. Steiner egyre csak azt ismételte: - Mit hoz a Grosz Feri, és mit lioztok ti? Arrôl beszélie- tek 1 Nagy Opta legyintett. - Ez nekünk igazŕn nem szakmŕnk! Steiner elôreliajolt, ů,-,y bŕmult fël a nagy Opra arcŕba. - Na né, a fiatalůr! Talŕn tüzoltô -fôparancsnok lett? A fiů elfordult. - Hagyja mŕr! ... Azért, mert pŕr hônapig tűzolt6 vol-
174
1Steiner bŕcsi nŕthŕsan viliogott. - Ugy halloin, azôta inŕr fecskendôjük sincs a Kun utcai tüzoltôknak, ůgy halloin, mâr a kocsikra -alkudtŕl, ůgy liallorn ... - Mit hallott még? Igaziii érdekel! - jô, jŕ, nem akartalak megbintani, na tiézd csak, liogy felhůzta. az orrŕt a fiatalůr ... Steiner bŕcsi orra megremegett, min-t aki befelé np-vet. igy ŕlIt egy pillariatig, cs5ndes cstiklŕsb.an. - Nem telictek rôla imondta végül -, de ha csak esztrabe jutsz tüzoltô-egyeiiruliŕban . . . - Lehunyta a szemčt, râzta a nevetés. - Ugyan mit môkŕzik? - vŕgott k~jzbc a kis Opra. - A paPa is tűzoltô volt. Steiner még mindig leliunyt szerrimel ingatta a fejét. - A papa, a papa . . . - ďsmételte dallamosan. 1 Hirtelen fi~Inézett. - Azért, hogy ne szidjŕtok mindig az ôreg Steiiier bŕCsit! ... Van odabent a raktŕrban qgy kis pŕlinkŕm, az ëcs6m küldte. - Mi az 6ccse, Steiner bŕcsi? - Bérlô Szabolcsban. De ebbôl îgyatok. egy k-icsit, ebbôt igy-atok. Aprô, sietôs léptekkel bement a raktŕrba. Kis Opra kezével a pultot sikŕlta, a bityjŕra nézett. Az a rolôliůzôt simogatta. - Mi lesz az üzlettel? - kérdezte a kis Opra. - A mosodŕval? - Csak van valakije az ôreg Steinernek. Az tovŕ.bb vezeti. - De egy darabig vŕrni (kell az ingekre. - Egy darabig. - Azért j6, hogy most benéztiink. Ri.tkŕn van egyedül az ë)reg. Mi a fenét csinŕl odabent? 175 - Az üvegct kercsi. - Eloltotta a villanyt. Nagy Opra a raktŕrajtôhoz h~izôdott a szigonnyal. iôn kifelé. Kint voltak a téren, egyérintôt jâtszottak. Nagy Opra hatŕ- C rozottan formâban volt, hŕrom-egyre vezetett. Az bccse ideges volt, kapk-odott. Egyszer olyan lyukat růgott, hogy leült a füldre. A labda messze clgiirult,mellette, ô mcg két kezét széttcrpesztve, hülyén bŕmult utina. A bityja hozzŕlépett. - Mi van veled? A kis Opra neiii ŕllt fel. - A Patkŕny? - Maid kiiiin. - Mŕr ré-, itt kellene lennie. 0 - Biztosan valami dolga akadt. - Mi dolga lehet a Patkŕnynak? A bŕtyja megint csak azt mondta: - Nem kell félni, majd kijôn. Kis Opra végre fôlkclt, és a labda utŕn ment. Nadrŕgjŕrôl potyogott a homokos kavics. Tovŕbb jŕtszottak. Nagy Opra sarkos labdŕkat adott. Egyik sarokbôl a mŕsikba futtatta az accsét. De az most vigyŕzott - hirtelen kôzépre lôkte a labdŕt. - Hŕrom-kettŕ! Csipôre tett kézzel ŕllt a félvonalnŕl, ~gy kérdezte: - Pénzt is hoz a Patkŕny? - Szétverem a pofŕjŕt! - De hogy miért nem jën mŕr? ... E-gy pillanatig ott ŕlltak mind a ketten a félvonalnŕl, aztŕn szétvŕlta-k megint, és a nagy Opra lapos lôvéssel elinditotta a labdŕt. Egyszerre csak ott volt a PatkŕnY a pŕlya szélén, esett vŕl- kézzel, inint akit odakentek. Feje ingaiŕratlal, zsebre vŕgott - Mŕr ként kôvette a labda ůtjŕt. - Mindennap ezt csLnŕliŕtok? A labda cigurult, senki sern ment utŕna. A két Opra kôz refogta Patkŕny.t.~ - Elhoztad? - kérdezte a nagyobbLk Patkŕny a vŕllŕt rŕng ,atta CI
a csůszda fclé llul'YoegOtt-- Mit . . ..rait kellett volna elhoznom? Kis Opra mellnéi elkapta Patkŕ~iiy kabŕtiŕt. Patkŕny meg- egys7 a kabŕtb~n. Lehetctlcnül âsszchůzta erre eltűnt, civeszett magŕt, kariŕt fôlrŕ-ntotta, oly mereven, mint két élettelen fa darabot. Kis Opra egy üresen lôtyôgô rongyvŕzat tartOtt a ke- zébon. - Ne hülyéskedi, Patkŕny! Tudod, hogy mirôl van szÔ ... Mire Patkŕny valahonnan, a saiŕt zsebébÔl: - Nagyc>n szeretném, ha elengednél. ... - EnRedd el - intett az z i i 1 1 ôccsének nagY OPM - Ide f'gyeli',aztŕn -, bonnünket nem ichet ŕtdobni. Patkŕny - -mondta Patkŕny mŕr vigyorgott a ruhabélésben. - De -ki akar benneteket becsapni? Kinek van chhez kedve? Nagy Opra vŕrt egy darabig, aztŕn szinte mozdulatlan arc-
cal -.- Tčgnap a Prima Pofa egy üzletet aiŕnlott. Patkŕny végre elôbůit a ruhŕbŕl. - ja? Arra gondoltok? - Tegnap elmentünk a mosodŕba. - A Steiner bŕcsihoz? - Egyedül volt, zŕrŕ-s utŕn. - Pedig néha nagy forgalma van. - Most egyedül volt. - Kôzel bajolt Patkŕnyhoz- - Tôbbetneul zavarja a Prima Pofŕt. 177 Patkŕny arca lclietetlenül hülye vigyorba li~izôdott. Hol az t egyikre, hol a mŕsikra bâtriult, ki3zben jobbr-a-balra dülôngélt. - Csak nem akarjŕtok mondani, liogy? . . . - Kirobbant bctôle a nevetés. - Nahit! Még ilyet?! És hogy csiniltŕtok?l - Az nem a te dolgod, - simin ment? - Nyugodt Iclictsz. Patkŕny cgy mozdulatot tett, mintlia c1kapni valakinck a tiyak~it. - einyůitottŕto.k az ôreget? - Ellioztad a pénzt? - Kinyůjtottŕtok az ôregct? Nahŕt! Ilyct! Patkŕnyt rŕzta a nevetés. Lecsett a fôldre, térdét magasra rântotta, egy pillanatra feire ŕllt. A két Opta fôlemcltc. Mintha ,,gôlya viszi a )fiŕt" jŕtszanŕna,k. Patkŕny az iisszekuicsolt kczükôn ült, és -még mindig nevetett. Nagy Opra végre mcgunta a dolgot. - jôl mulattŕl? - Eleget nevettŕl? Az elliallgatott, lecsůszott: a kezükrôl. - Egy fillért se küldôtt a Prima Pofa. - Ennyit mondott Patkŕny, és litszott, hogy a legszivesebben bebůjna. a saiŕt zsebôw - Mit beszéisz? - Etmont az eszed? Patkŕny vŕrt egy darabig, aztŕn kiforditotta âz üres tenyerét. - Nom érdekes az egész. nrtitek? Egyszerücn nem érdekes a Steiner bŕcsi. - De tegnap azt mondtad ... - Az tcgnap volt, de ma beszéltem a Prima Pofŕval- Nom étdekes a mosocIŕs, au mondta, De miért? Mi türtént?
178- Nen, inondott tübbet, tudjŕtok, milyen a Prima Pofa, nom szercti a fecsegést, azt SC, ha valaki sokat kérdez. Egyikrôl a mŕsikra nézett, aztŕn nagyon csi5ndesen-. - De miért volt nektek olyan sürgÔs? Azok ketteti ballgattak. Kis Opra arca égett, a bŕtyi~i a kalapjŕt liaitogatta. Kôzben mŕr ůgy lâtszott, hogy egy csôppet sern türôdnek Patkŕnnyal. Patkŕny kicsůszott kbzülük. - Szervusztok, fiůk. Nagy Opra, mintlia a levegôbe nyůlna, clkapta a nyakŕt f ôlemelte. É, s Patkŕny mŕr a lcvegôben bokŕzott. - Fin nom tchetek semmirôl « ~ . Engem liagyjatok ki a jŕtékbôl! ... Nagy Opta fiiiszaladt vele a csůszda lépcsôjén, lecsůsztatta. Odalent a kis Opra elkapta, vitre fôlfelé. A bŕtyia megint Icengedte.t Pabkŕny csůszkŕlt. csiszi-CSuszi ... Elôszür simŕn a fenckén, aztŕ-n a hasŕn, mint egy bukôrcpülô, fejiel lefelé ... Mŕt nem is vinnyogott. Kiveszett belôle minden emberi hang. Kcze-lŕba reszketett, aliogy odalont a kis Opra talpra ŕ1litotta, és vine fül a bŕtyjŕnak. Le-fôl, le-fül. Igyment ez. Sapk-ŕja levŕlt rôla, 6s mintlui mŕr a nadrŕgja is el akarnŕ hagyni. A hatalmas OTI-torony meghajolt, mintha vele csůszna, odalent gyerckek integettek, hinta szŕllt feléje ... Aztŕn a csůszda pléhize. Lc-f6t. csiszi-CsUszi ... Maid hanyatt esett, ahogy odalent végre a fejébe csaptŕk a satyakjŕt, belerŕztŕk a kabŕtjŕba. - Elég volt, Patkŕny? - Mcg se.kôszi~n~d, Patkŕny? - Ki5sz, fiůk . . . - Két tŕntorgô lépés, aztŕn maga sera tudta, hogy a padhoz botorkŕ1t. Elnyŕlt, mint egy zsik. A két Opra a csůszda mcllôl nézte.
179
11 - Nem birja az ilycsinit - mondta a nagyobbik. - Ogy lŕtszik, clszédült - niondui a kisebbik. Egy daxabig még a Paekŕnyt nézték, aztŕn nagy Opra a -labda utŕii fu.tott. jô messzire -elgurult. F51461růgta a levegôbc, aliogy visszmliozta. Az ôccse mŕr ott vŕrta a pilyŕn. - Hogy is ŕllunk? ... ZY 1 |
Asko Korpela 20021119 (20021119) o Asko.Korpela@kolumbus.fi o AJK kotisivu