|
. -EGY FILL2R
j
Flat ôra felé kibi~jtan-i a té,,,,Iaszàritôbôl. Kô
rülnyaltani szikkadt szàniat, ujjiiii-rii-nal kifé
sülteni hosszù hajai-i-ibôl a,téglaport. . . s el
indultan-i ingyenes éi.jeh szàllisornr(~l a Béesi
ùtr'a nyilà gyàrkapu 'màzsàlôliàzikôi-iàl
egy vizvezeték cshve kunk-oroclott ki: deu~,1;'ig
meztelenül alàg6rnyeclteni, s,neveti-ieiii kel
le~t, mikor a didergô vi-z leçsurgott a nadrà
gomba.
Kivül voltam a gyàron, s fôlfrissiilve le.ül, tem az ùton végigh~izôclô àrok partjàra. Olajosnalz ~ézett ki ' a fenekén lassan tovaôn-ilô, szennves ~iz.
A-1~ap egyre gôrnbô]yübben àlIt fôlé~e a kivàjt agyagbànyànali, s a dr6ton Iôgô csill6ket tel&int6tte fénnyel. Condoltam, kC~sôbb lerï)ç-hetek a Dunàl-ioz, de egyclôre jà az àrokparl,. mert Ilàtha lesz fô1vêtel bài-iyai-iitinkàra. Addig is uiialornüz6nek van egy ôreg szerencsefillérem. Elôkotortani, megforgattarn, nieg-. négterri az éleit, guritottarn n-)utat(~uj.jam c§ùesàràl tenyereni vë)lgyébe . ... oldalt tôlern egy cîpôsarolçl~al megtaposott Az Est hevert; idebùztani lomhàn, s féIszemmel olvasni kezdteryi: ,A romàn . . . kiràly . . . -visszanient. '." - aztàn baràti birtokba vettem néhàny zâJI~tt, kormos fejü gyufasz~ilzit, s màris ràs,ap-. ditottam a kutyatej sàrga viràgaira.
Ki.s féreghalak ùsztak alattam; esopp ormanyukkal finorn redôket verve, s mintha ez lenne ébredose a fünek: lepké.k lebbentek.
Jàtszva hajtogatni kezdten-1 kivènült ujjak-
. '35
- 1
kal a megtipoi't ùjs.àglapbôl a papirliajôt. Sokszor rffegakadtarn, mint az ôreg hajôàcsok. hogy is kell? Aztàn ide-oda dÜtôgetve az 6lornbetüs oldalakat, kész fregattoinat letettem a fû-,zàlak l-,ôzé.
- Fillérkérn, kincsecském - mondta.m a pénznek -, kapsz két gyuf.,~szàl-làbat, egy gyufaszà1-fejet, kormos hajjal, a k,-t)àtornbôl kitépek egy kis cérnàt, s azzal odakôt1ej a kutyatej-vitorlàhoz, mint egy Odüsszeu~zt!
- Fillérkérn - bùcsùztam tôle -, merij ... hess!
Ott àlIt a fillér ùr a vizen; a sàrga vitorlàba belefùjt a szél, s a fregatt lassan cammogott ... 6, legiobb lenne ulàiiavetiiern magain a kusza hajônak, s elii)eriilnôrn utolsà kincsemmel a pocsolya fenekén.
Hirtelen ràm rivalIt a gyàr elsô dudàlàsa. Feiera fôlôtt megmozdultak a esillé.k: az üresek napfénnyel a bàny~ib~t indulLik; a teltek meg agyaggal jè~ttek a tég,laprésekhez. Tompa dë)rrenés szàllt; dinamittal robbantottak, àriàsi darabokra tôrve alàzùgott eg
gy-egy magas agyagfal.
Atugrottam az àrkon, s lefutottam az îrodàig. Tudtam, mi lesz kiirva, mégis. egész hôzel mentern az üvegiabliikhoz, ès ùgy bàrnultam: MA MUNKASFCLVÉTEL NINCS.
Két karorn azonnal zsebre dugta.m: rninek
fàradjanak a lôbàIàsba? ]~s szivesen bedugtam
volna elgyôn~yült Ubairnat egy zsebébe,
csüg ' çyedt.életernrnel egsyütt. Ô, szivesen fbl
nyaltam volna nyelvemmel egy konyhàt, a
nyelvemmel, csak màr i-ni-trik-àt kqpjak.
Gondoltam, er6szai~içal benieg, ' yek egy mû
helybe, odaàllôk a satuhoz, veszem a reszelôt,
s elkezdek dolgozni. Ha valaki ràm sz6l bà
mulva, ha el akar kù1deni, oda se neki, esak
reszelek, reszelek, kés6 éjjelig. Majd csak ad
nak érte valamit.
36
~z~.
Menteui, sovàpy 4~'nyékoriiiit nézve: ùgy
tc
tünt néh,~, Ilogy j0~ra és balra rengeteg
ily~n An-iyé;~ van veleni, s a-zok- 1-ôz£~l néha a
Szel. - b felliâkbe:
fôlfùjt egyet-egyet a s~5tétes
Azq~ iliegbalta - gopcioltani k~iiii-iyedén.
A Friss Ojsàq hirdetései felé vettem az utarn. A hid rno:~;~tteni voit màr, s a fénylô
kiràlyî vàr is. Milyen jô lenne - fyqtidoltan-i - egy lànipànak lenni a kirfflyi vàt-ban! egy trônsz~kpek va.gy hisz ez lehetetlen .,egy szakàcsnak!
e3~(--m~e jutw leli étkezés, bnkén.
,j a regp,
teleniiJ tépdesqj j~L-zdteiji a k~'ivéliàzi teraszok zâld leveléit. Volt, anielyik sz~jraz s kissé keserQ vplt; ri~h4-péh4 éd"ebb fü,,~zàl is- akaclt. Nem sokat târüdtem 'velCjk: tépieni s kikôp-
tem, 4tbàrnulya ~ hop1àlyos tükôr~e. Tùlsagosan nyùlànk voltam bennijk, ôkli~iyinyi fcjü ès
, S bekukkantva a clologban àllô kereskedà-
se,~,:;édekre, ôss7,.efaçsarodott a szivem, Csak a
sok zagyva gondolat jün Munka.helyett, s ez
mar igy p "itôd
1 . ppqy az ( _ ij~ hônapja! Milyen szi
vesen nyôgnék bàrmilycn neliéz sùl.v alatt. . .
ebben a téflenségbç~n m ' ég riièg6r~ilol~i Talàn
n-kidülôk egy fànak, s ha kérdik, ~miért àll
itt hônapokori àI?"~ pdasù.gom: - Vàr(li-n, niig
gyôkeret eresztek!
Milyen uI~Intos igy ôt1etet ôtletre zavarni. De mit te.gyek? ha bec-,u!i~oni czt a. lelki cir'kuszt, ha leoltom ~enne a lWl~3nôs sàrga làn)pàkat: el6ttern a Duna va""y egy fa sz àraz àga a ll£ivôsvO[kyben.
... Màr tikkadtan dülôk a falriak, s vizsgàlom & 1'7'?iss rJjsàg hircletéseit. Néh.a-néhà belém bë)knek, kic-~it vissz-alJ~kbk, s megtartom kényelmes poziciômat, végût is lei-nondo*iin, legyintve a kezemmel, elfordulok a hirfleté.--~tÔl, ès k-esei-vesen-lôpôk egyet. Aztàn niégg kettôt.
37
S befejezve ezt, megåIlok, magarn el~ båmulva, hogy most mår mit csinåljak?
Összerezzenve lepislantok, mert nålamnål tökl-nagabb alakocska, feket6re s(ilt k~,ppel, rångatj,i az ingern: - Köpjön csak ~ mondia komolyan.
,Isten neki.
- Mi6rt köp zöIdet? - k6rdi, s összehunyoritja macskaszerneit.
- Zöldet? Ja! - s a fejemre Citök - m~-rt ffivet rå.gtam a teraszokr61.
- N~zzen esak ide, koll~ga - mondja a tökmag -, h6kuszp6kusz - s varåzslån gornolyog a kez~vel, 6sköp.
- Håt maga mi~rt köp sårgåt? - k~rclern fölvihogva.
FöIh~izza vållåt: - Hökuszp6kusz, mert,6n meg fåt rågok.
låsa? ,
1
- R.6gen. ~~,s maga, mi6ta luftol? :
- R~gen.
- Csak mår a kormåny bukna meg -- mon-
n-
dom.
- Csak legalåbb hosszabb stimpfliket talålnck az utcån - dörrnögi.
- De az~rt, nem uto1s6 dolog betörni egy
bankba, mi? - k(~rclem, .1
- lliåba, elkapjåk rögtön az ernbert.
- Persze, több a detektiv, mint a kgy-
- Ilopp - mondol-n tegezön -, a fijIeden is
Aj, hai - sôl-ia~itom -, 1-nagànak sincs àl-
ffi egy.
- Hopp - mondja -, a te orrodon is W egy-
- Szervusz!
- Szervusz! ...
Kettesbeh ballagunk toväbb- 0 n~ha lehajoi, fölkapni egy-egy cigarettacsutkåt,'~.n me'g szeretnek egy j6 villarno~jegyet. talålni, bedöl- . ni egry kocsiba, s kiesit kiutazni låtogat6ba a sörgyårakhoz Käbånyåra.
38'
- Nincs valami pénzed? - kérdi hirtelen. - Volt egy fillérein.
- Hol van? - kiàltja izgatottan.
- Csinàltam neki egy hajôt, s ô lett a kapir tànya. Adtani neki két gyufalàbat, e~y gyu~. fafeiet meg egy kutyateivitoi-làt.
- De hol van? - kérdi makacsul - azt mondd meg-. . . Mert nekern is van egy fillerem . . . s kettôért rnàr egy eg&;z Dràmàt ka~ pok!
- A Béesi ùton - mondoi-n mesffln
rne,ç-,sze .. . . egy Arokban ùszik, ha màr le nem nier QIt.
- A Béesi ùton? - faggat - a tégIagyàr~aroknàl?
- Igen ... igen - lebiggyesztern az- ajkam
de miért, izgulsz?
- Te 16 kiàltja mérgesen -, mert kime~gyek érte ha n-iegtalffloin, egy egés-z Dr4màt ~zibatok1 - .
. S egyedül kôszàlok mir. A kis Misi (merf igy hivtàk) elinclult Obudàri a fillérért: ,Iiàtha'talàlol~ ùtkôzben is egyet" - monclogatta ès eli-nent. Nein nag
yon liànom. Amit a kii~. , pésrôl mon~ott, az jà vice, de ni,~sk~ilbnben egy kis para~zt. aki leenné a feienirôla szÔrt.
1 . . ~ S dél van, Ujri 1--zezdtern a kàvéhàzi teraszok fosztogatàsàt. De mos
t màr megfigyelon-i a nyàllôveciék-emet. Zbld, zôld, . s Isten felé elbà,mulva, sôhajtva kérdeni: - Uram, mikor
halasat, kréii-ie&et? kë)pôk én rnàr sOnkàsî
Egy poros padra ereszkedek, Itt pihenek, àt egy harangszôki~7t, aztàn gyufaszàlakkal ràirorn a padra:,Itt jàrt G. A. E. 1930. jùl. 4.
Mi lenne, ha ilyen padra irnàrri a bùcs~ile-
agy ràülne valaki?
velem? ... elfùjrià a szél? v,
1
39
|